Vegyes élmény. Hiába versek, valahogy prózás hangon íródtak, a legtöbb sortördelés nélkül akár prózarészlet is lehetne. Néhány tetszetős darabot leszámítva nem sok tudott megmozgatni. Nem ébreszt bennem semmit, kívül maradtam a kötet atmoszféráján ha ugyan volt neki egyáltalán olyan.
Kérdés-felelet
Amikor a szerelmesek ráébrednek,
hogy önkívületük színhelye egy világvégi
előszoba pókhálós szöglete volt,
megdöbbennek először a felismeréstől.
Aztán az önmaguk iránt érzett édes
szánalomtól sírni kezdenek. Dereng
valami fény a benti szobában, szemük
párafelhőin át is látják a nagypárnák
holdsütött gerincét, a lepedők
hóesést utánzó szüntelen vonulását,
melyet a levélfűzérek hímzett, gyönyörtelt,
apró szerelmi sikolya kísér, és elfogja
őket a vak bizakodás, hogy medret
vált elhibázott, tévelygő életük
s félelmes robajjal áttör minden akadályon,
és fölhangzik száz torokból a szívdobogtató
győzelmi ének, mely eddig más füleknek
zengett, de soha nem nekik. Ám ekkor
sietős léptek recsegtetik a padlót,
és a hirtelen beálló csendben meghallják
a bőröndök fedelének végső zárkattanását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése