SÖTÉT GALAMB
A Sötét galamb arról szól, hogyan próbál meg egy Glória nevű apáca beleszokni a világi életbe, mikor rendjét feloszlatják. Hogy birkózik meg a nehézségekkel Ilonaként, milyen viszony fűzi a férfiakhoz, úgy mint Gusztihoz, Rimanóczihoz, vagy Csimmához.
Megismerkedik a bűnökkel, és megtanul mérlegelni, elfogadni. Ami igazán tetszett a jellemében, hogy nem ítélkezett és nem szentségelt, ha valami olyat tapasztalt, ami szerinte nem helyes.
Érdekes, ahogy Örkény elvágja a történet fonalát: nem tudjuk, mi lesz Ilonával, vajon alkalmas-e egy férfi-női kapcsolatban egyenrangú partner lenni, a közelség minden formáját kiélvezni. Talán naiv vagyok, de azt sem tudom teljesen megítélni, hogy mi történt Rimanóczi és Ilona között. Testi kapcsolatra gondolok…
Akármilyen érdekes Ilona, nekem mégsem ő volt a kedvencem. Lujzi nyerte el a tetszésemet leginkább. Trenkához fűződő kapcsolata, az a mód, ahogy értelmezi az emberi kapcsolatokat, hogy mindig segítségre készen áll, jólelkű és kedélyes. Lujzi volt a tejszínhab a Sötét galamb tortáján. :)
Ne feledjük, hogy Örkényről van szó, elmaradhatatlanok a kacagtató epizódok. Kedvencem volt az üvegezés, Csimma lánykérése és a Pulcheria lakásán zajló találkozó a régi nővérek között.
Érdekes az „átöltözés” kérdése is. Mégis csak a ruha teszi az embert…? Különös, hogy mennyire más viselkedésformák társulnak más öltözékekhez, a társadalmi meghatározottság, egyfajta belévetettség….
Ezt már csak bonyolítani tudom, de aki olvasta, az érti.
És csak ajánlani tudom, hogy olvassa, aki meg tudja szerezni. Szórakoztató és elgondolkodtató egyben.
TÓTÉK
A klasszikus. Annyi oldalról megközelítették már, szana-széjjel elemezték, én nem akarom folytatni a sort. Az OKTV-nek köszönhetően először az jut eszembe, ha hallom a mű címét, hogy intrika dramaturgia meg inautentikus hasonlatok. De egyből ezek után jön az, hogy embertelenség és áldozatvállalás .
MACSKAJÁTÉK
A kedvenc Örkény-drámám. Orbánnével abszolút tudok azonosulni, és bár a nevettetés (is) volt a cél ezzel a darabbal, engem inkább megrázott, elgondolkodtatott, elszomorított. Megnéztem a Mácsai Pál-féle 2012-es előadást a darabból, Orbánné szerepében Pogány Judittal, tökéletes. Nagyon jól játszott Egérke, aki a második kedvenc karakterem, Viktort viszont egészen más karakternek képzeltem. Paula kellően bicskanyitogató, Orbánné lánya és veje jól el lettek találva, kifejezik azt, amit szerintem Örkény is vágyott kimondani: hogy milyen kommunikációs nehézségek adódnak a különböző korú emberek között, a kapcsolattartás csődjét, az embernek saját szüleitől való elidegenedését, sőt: saját nyelvétől való elidegenedését. Nézni is, olvasni is jó volt, tudtam rajta nevetni is, sírni is (Orbánné eltépett levelén inkább az utóbbit).
VORONYEZS
Örkény első drámája, és ez meglátszik rajta. Nem volt olyan rossz, mint amilyennek beharangozták azok, akik már olvasták, de kiemelkedő sem. A jellemekben már megmutatkozik a groteszk világszemlélet, problémát szerintem csak a motiváltság (teljes) hiánya okozott. Érdekes szereplők, de kidolgozatlan jellemek, váratlan, indokolatlan, logikátlan fordulatok, amelyek nem írhatóak a groteszk számlájára. Ez a dráma volt Örkény tanulópénze, és a későbbi műveit olvasva egyértelműen mondhatom: megérte.
PISTI A VÉRZIVATARBAN
Egy olvasás nem elég. Kettő után kapizsgálni kezdtem. Harmadjára már volt, amit el tudtam helyezni magamban, de még mindig kavarodás az egész. Bécsy Tamással egyetértve rokonítom ezt a drámát a Tragédiával , itt Pisti Ádám, a Szőke Lány pedig Éva. Groteszk körmenet a 20. században, ami maga a halmozott képtelenségek és borzalmak időszaka. Még szerencse, hogy Rizi tudja: Pisti mindig újjá fog születni, mert a világban van egy pistinyi űr, amit valakinek be kell tölteni .
A HOLTAK HALLGATÁSA
Nem olvastam korábban dokumentumdrámát, ez volt első. Azt szerettem benne, amit Örkényben általában: a történelmet személyessé teszi, a távolit közelre hozza. A dokumentum fogalmát is szabadon kezeli: nem csupán jegyzőkönyvek, levéltári adatok, hanem személyes élmények, történetek is segítik a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának feldolgozását, megértését.
FORGATÓKÖNYV
A kilencedik Örkény drámám. Az író legutolsó műve, amit már a kórházban fejezett be. Korona az életművön (ha nem is a legjobb írása), ötvözi a korábbi drámák hangját és témáit valami újjal, keserűen újjal. Itt is van bohóctréfa, de valahogy nem fűlik rá az ember foga, hogy nevessen. Az alaptéma ismert az 1949 című egypercesből is: a koncepciós perek világa.
1949
Rajk László külügyminisztert, a párt régi harcosát, saját kérésére halálra ítélték.
A kivégzés a kölcsönös egyetértés és bizalom jegyében folyt le, kisszámú meghívott előtt.
Örkény mintha „újraforgatná” a Rajk-pert, próbálja felfogni a felfoghatatlant, értelmezni az értelmezhetetlent: hogyan őrölhet fel valakit egy olyan állat (a párt) fogazata, akit saját maga etetett. Arra is keresi a választ, hogyan működik a lelkiismeret, miért vallja magát bűnösnek valaki akkor, ha nem az. Az a világ, amelyről Örkény ír, olyannyira elrugaszkodott a realitástól, hogy egyértelmű válaszokat semmire sem adhat. Mindig az a kérdés, ki melyik oldalán áll az asztalnak. Bíró-e, vagy vádlott. És ez olyan esetleges, hogy az ember igazán nem lehet biztos semmiben. Abban sem, hogy melyik évet írjuk, nemhogy olyan elemi dolgokban, mint hogy ki a barát, és ki az abszolút ellenség. Van-e egyáltalán ilyen?
A Forgatókönyv – nekem – a viszonylagosságról szól, vagy inkább a viszonyítási pontok megszűnéséről. Sír belőle a keserűség, és valahogy nincs feloldás, pillanatnyi sem. A tréfák inkább borzasztanak, mint nevettetnek. Nem, ez nem a Tóték világa, nem is a Pistié. Valósabb és kegyetlenebb. Nem tudom, milyenek lehettek Örkény István utolsó hetei, de hogy borzalmas emlékek kísértették, abban szinte biztos vagyok.
VÉRROKONOK
Érdekes volt, bár többet vártam tőle. A szenvedélyek vígjátéka. Nálam nem „jött be” annyira, amit Örkény tervezett: azaz hogy az emberek majd a vasúttal azonosítják/cserélik ki saját szenvedélyüket, egy számukra fontos ügyet. De talán csak én voltam figyelmetlen, vagy nem voltam alkalmas a befogadásra. Bevallom, kicsit untam is olvasni. Elemezni viszont jó volt. Észrevettem, hogy azokat a műveket sokkal könnyebben tudom elemezni, amelyekhez nem fűznek érzelmi szálak. Nos, a Vérronok nem Julcsáról és Marcsáról szól, hanem embertípusokról. Alaptípusokról. Van ősanya (Mimi), mellőzött öregasszony (Spiné), fiatalember, aki tud, de nem tesz (Péter), idős ember, aki tenne, de nem tud (Pál), lázadó-indentitáskereső (Judit). A címben is megjelenik, hogy erős összekötő erő tartja a szereplőket együtt: a vér. A vasutasvér, méghozzá, melyet ők mindennél fontosabbnak tartanak. Maga a vasút is egyfajta kötöttség: sínek, determinált közeg, ÁM kisiklathatóság. Ilyen szemmel nézve érdekes volt.
KULCSKERESŐK
Ez is ilyen kabarészerű, csak hosszabb írás. Jobban tetszett, mint a Vérrokonok. A komédia szerkesztési elvét követi (krízis – a válság elmélyül – feloldás) (Szirák P.). A szöveg kiutal a metaforikus értelmek irányába, bár ezt egy olyan „mezei” szöveghez ragadt olvasó, mint én, eleinte talán nem veszi észre. Pedig ott van már a címben: kulcs. Kijutás, bezárás lehetősége, kint-bent, zár-nyit. Fordul a kulcs, hopp egy csavar a történetben. Egy dolog nyitjának meg nem találása, kulcs egy ember megértéséhez, stb. Kicsit már erőltetett is lehet.
Alkat és vágy feszültsége, tud és akar ütközik. Bolyongó, mint az intrika-dramaturgia mozgatója.
Hasonlít a társalgási vígjátékhoz (nekem eszembe jutott olvasás közben A kopasz énekesnő is). Szirák P.: „tájékozódóképességétől megfosztott társadalom pszichotikus kiútkeresésének, önszuggerálásának példaértéke”. Befejezem, mielőtt még jobban belelendülök…
DRÁMÁK 3. KÖTET: filmforgatókönyvek, újraírások, vegyes mindenféleség
BABIK
Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom (részletek)
Úgy körülbelül ötvennégy körül, mikor elménk már lassan világosodni kezdett, egyszer felhív Örkény: nem volna-e kedvem betársulni egy filmötlet kibontásához. (…) Elmondta az ötletet, én azonnal lángra gyúltam, és ettől kezdve szinte naponta találkoztunk (…)és építgettük az első magyar szocialista filmszatíra cselekményét.
Ez volt a Babik. Gogoli ihletésű ötlet: két vacak kis bércsaló az Első Magyar Álkulcsgyárból kitalál egy harmadik munkást: Babikot, akinek fizetésével kiegészítik szerény havi jövedelmüket. A trükk szuperál, egyre inkább vérszemet, kapnak. Babik egyre többet termel, egyre magasabb százalékot produkál(…), csodálatos karriert csinál, a két bércsaló megrettenve a rajtuk túlcsapó Babik-lavinától, a kisebbik rosszat akarja választani és megvallani az igazságot. De a mozgalom, amelyet a voluntarizmus, az emberek manipulálásának atomenergiája táplál, már megállíthatatlan.
(teljes szöveg: http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=8083)
Forgatókönyvet sem olvastam még (mint kiderült, ez a Babik nem az a Babik amit én olvastam, ez a kiadás befejezetlen kisregényt jelöli, na de tartalmi különbség nem sok lehet…), most ez is megvolt. Nekem kicsit sok, előjött újra, amit az irodalomtörténészek annyira kihangsúlyoznak, ha Örkényről van szó: a bohóctréfa elviszi a történetet. Zsúfolt volt egy kicsit, de szórakoztató. Sajnálom, hogy nincs belőle film, bár azt is csak egy bizonyos korosztály tudná még érteni/értékelni igazán.
A HANÁKNÉ-ÜGY (televíziójáték)
Ez valami fergeteges volt! Elolvastam, és meg is néztem a tévéjátékot. Remek színészek játszottak benne, Hanáknét pl. Gobbi Hilda alakította, szerintem tökéletesen. Hamisíthatatlan Örkény munka, nevetés, és közben a keserűség, hogy tényleg, mi lesz ezzel a Hanákné-üggyel… ahogy a film végén Bakonyai eldobja a botot, úgy dobja a korabeli Magyarország felé a kérdést Örkény: tessék megoldani. Rövid volt, szórakoztató és élvezetes.
A BORÉK
Rövid, kabaréjelenet-szerű. Az irodalmi értéke – számomra – nem közelíti meg a többi Örkény-írásét. Egy Önök kértékben tökéletes műsorelem lenne. :)
(Azért mégsem olyan komolytalan a dolog, ha belegondolunk, hogy nem messzire a fronttól történik ez a nevetséges „hajsza”, a háború utolsó napjaiban, Budán.)
+ Ha nem is a legnagyobb Örkény-élményem ez a rövidke írás, a hozzá tartozó szakirodalom nagyon poénos érdekes. Szirák Péter könyvéből jegyzeteltem ki:
a borék a herezacskó egy ritkán használt neve, a boréktartó így a herezacskó tárolására alkalmas készséget jelöl :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése