Balzac: Goriot apó

A Goriot apó az első oldalaktól tetszett, csak azt nem értettem, miért az a címe, ami. Goriot tűnt a legjelentéktelenebb lakónak Vaquerné házában. Még jobban összezavarodtam, mikor Eugéne előbbrejutását kezdte el leírni Balzac. És rengeteg jellemet ítéltem meg rosszul. Tartalom illetve cselekményleírás helyett erre fókuszálnék.

Goriot apó: első benyomás nyámnyila, a regény végére: a legodaadóbb és legtisztább ember a világon
Eugéne: élvhajhász, szülei pénzét gátlástalanul költő világfi | becsületes és tisztességes fiatalember
Vautrin: gonosz, sötét ügyletekbe keveredő bűnöző | mindezek ellenére is tisztességesebb sok szereplőnél
Delphine és Restaudné: kedves, boldogtalan asszonyok | számító haszonlesők


Goriot önzetlensége példátlan, apai szeretete a realitáson is túlmenő. Halálos ágyán be is vallja, hogy elrontotta lányait a túl sok kényeztetéssel. Tisztességben, de lelkét gyötrő kínok közt hal meg.
Csak egy kérdésem maradt a regény végeztével: Eugéne, az egyetlen szilárd erkölcsű szereplő miért nem tér vissza családjához, hagyva Delphine-t, hogy főjjön a saját levében??

Ez az élet, ilyen a valóságban. Nem szebb, mint a konyha, ugyanolyan büdös, és aki főzni akar benne, bizony bepiszkítja a kezét, az a fontos, hogy utána meg tudjon mosakodni: ez korunk erkölcse.