2012. október 29., hétfő

Bartis Attila: A séta

Csáthos kezdés, nyomott hangulat: jól indult ez a Bartis-könyv is.


Az erős kezdés után sajnos nem folytatódott ugyanolyan meggyőzően számomra a mű, mint azt vártam volna. Lapos volt, és tulajdonképpen untatott, oldalakat átlapoztam, és nem tudtam igazán megmártózni a regény világában. A közepe táján már vártam, mikor lesz vége, és ez nem valami jó ajánlólevél.
Bízom benne, hogy csak az én hangulatom nem volt a könyvhöz illő, mert ezt bizony most nem volt jó olvasni, nem szépítem a dolgot.



A tudatlanság brutális, a tudás kegyelmes. Ennyi választja el a karóba húzást a villamosszéktől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése