2013. március 2., szombat

László Noémi: Papírhajó



Ezt most nagyon szerettem. Nálam L. N. ezzel a kötettel érkezett be igazán. Igényes válogatás, jól szerkesztett, gazdag. Szép, tündéri, változatos. Csillagos ötös! :)


Időmilliomos

Óra kondul, nem számolom, hányszor. 
Fordul az árnyék, nő a fű, hiányzol. 
Loccsan a víz, híd hajlik, hattyú moccan. 
Mi történt, most miért nem visszakoztam. 
Haj hull, térd fárad, szem világa tompul. 
Már nem veszettül, nem is átkozottul, 
csak egyszerűen látni szeretnélek. 
Ráérek. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése