588 oldalnyi bólogatás, sírhatnék és kacagás, életigenlés és leköpés. 588 oldalnyi Petri.
Én csak azt írhatom, hogy jobbat még sosem olvastam. Jöjjenek a versek!
Erotikus
A „te kis…” kezdetű
elfulladó nyelvi kisérletek
hatására elzsibbadsz.
A hajhagymáidig beleborzongsz, ha
„mézbenfőtt fokhagymának” vagy „vaníliás
makrélának” becézlek.
Minden igazi nő
ösztönösen érzi,
hogy csak irónia
sejtetheti, milyen kimondhatatlanul…
A költészetről
Mikor helyzetek és gondolatok
világosan egymásra utalnak,
de anélkül, hogy vissza lehetne
vezetni egyiket a másikára:
s ha szó sincs
következtetésről, se szükségszerűségről,
mint fák a gyökerükre
mégis úgy utal
egyik a másikára
– megfoghatatlanul:
akkor a költészet elérte célját.
Ha majd
Ha majd itthagylak téged,
kérlek, ne félj,
majd óvlak odaátról, hogy ne érj buta véget,
hogy ne boruljon rád hirtelen az éj.
Ültessél a síromra sok virágot,
árvácskát, gyöngyvirágot, ibolyát,
mikor a pusztulás rólam mindent lerágott,
a virágok legyőzik a halált.
Csak a Mari maradt
Ó jaj, hogy eltűnt minden, csak a Mari maradt,
itt csapkod körülöttem, mint egy madárcsapat,
holott pimasz harkály, holott ázott veréb,
randa balkáni gerle, de én szeretem mindenképp.
Alapjában véve nem énekesmadár,
mégis olyan boldog vagyok, ha a karját kitár-
ja énfelém, ha fele lehetek,
miértvoltomra ő, csak ő a felelet.
(Úgy értem, hogy vagyok, de mért legyek?)
Ezért udvaroltam meg kiskegyed,
hogy legyen nekem egy gótikus kastély,
ám belsejében egy rokokó estély,
legyen misztériumjáték és maszkabál,
féltékeny férfi, aki ordibál;
kokett kis hölgy, Othelló-szerű férj
– érintése életveszélyes, hozzá ne érj.
Ilyen vagyok, és ha így is szeretsz,
legyek neked a sör előtt a sósperec.
(halotti tor)
Személyem az öntudatomról
lefőtt, ahogy a hús a csontról:
együtt, elválva enyves lében
– tálalhatnak Istennek éppen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése