gyere vissza édes fiam, ó, gyere vissza,
mert én csak révülök,
szikáran betölt a benti-látomás,
szikrázik a korhadt, deres szerveken,
mint kerítésen lógó fagyott ingeken
a tél-reggeli kakaskukorékolás,
én hívlak, a te édesanyád,
gyere vissza édes fiam, ó, gyere vissza,
a dolgoknak adj újra elrendelést,
a tárgyaknak fegyelmet, szelídítsd meg a kést,
a rakoncátlan fésű mutassa meg magát,
mert én már két ikrás, zöld szem vagyok,
áttetsző-könnyű, mint a szitakötő,
akinek, fiam, te jól ismered,
tarkója, s állkapcsa között
két kristály-alma tölti ki a koponya-üreget,
csak arc-nélküli két óriás-szem vagyok
és nem-földi dolgokat látok ezekkel,
gyere vissza édes fiam, ó, gyere vissza,
igazíts el mindent a lélekzeteddel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése